Book 4 rem close
Rem CLOSEOUT: Book 4 CLOSEOUT.
Greek
εότητος ὄνομα παραχλέπτοντες. Ἐνιστάμενος δὲ xat ἑτέρως, of¢ obx ὀρθῶς δοξάζειν. ' ἐπιχειρεῖ προσεπάγει, καί φησιν " : β ͵ ΙΟΥΔΙΑΝΟΣ. JULIANUS. Ξ Τοὺς μὲν yap νόμους εὔδηλον, ὡς ἡ τῶν ἀνθρώ- Οοπείαϊ enim naturam hominum leges statuisse a πων ἔθετο φύσις οἰχείως ἑαυτῇ " πολιτιχοὺς μὲν xat sibi nature suw consentaneas : quibus plurimum : : ᾽ φιλανθρώπους, οἷς ἐπιπλεῖστον ἐντέθραπτο td φιλ- C humanitatis insitum erat, civiles et humanas ; qui- ἀνθρωπον ἀγρίους δὲ xal ἀπανθρώπους, of; évavtia bus natura moresque contrarii inerant, duras et φύσις ὑπὴν xal ἐνυπῆρχε τῶν hOdv. Ol yap νομο- inhumanas, Legislatores enim in vite institutione θέται μιχρὰ tale φύσεσι xa talc ἐπιτηδειότησι pauea naturis et siudiis addiderunt. Quare suum διὰ τῆς ἀγωγῆς ᾿προσέθεσαν. Οὐχοῦν ᾿Ανάχαρσιν of Anarcharsin Scythe ut insanientem Μ : ἐθνῶν εὕροις ἄν τινας εὐχόλως, πλὴν ὀλέγων σφόδρα, ullam facile invenies, nisi paucas admodum, ad Lat τὸ φιλοσοφεῖν ἡγμένους, ἣ τὸ γεωμετρεῖν, ἣ ἐπί philosophiam, aut geomeiriam, aut. aliquod alind tt τῶν τοιούτων ηὐτρεπισμένους, χαίτοι χρατούσης ejusmodi studium aptam, tametsi Romancrum jam ἐπὶ τοσοῦτον hon τῆς Ῥωμαϊχῇς ἡγεμονίας - 4h,’ imperium tam late dominetur; sed sermonem ἀπολαύουσι pévov τῆς διαλέξεως, xat τῆς ῥητορείας of modo et dicendi nonnullum artificium, qui horum Alav εὐφυεῖς, GAA’ οὐδὲ οὐδενὸς μεταλαμδάνουσι pa- sunt ingeniosissimi, perceperunt, omniam plane θήμαᾳτος, Οὕτως ἰσχυρὸν ἔοιχεν 4 φύσις εἶναι. Tic disciplinarum expertes. Ea nature vis est. Quod- giv ἡ διαφορὰ τῶν ἐθῶν tv τοῖς ἔθνεσι χαὶ tots vopi- nam igitur morum discrimen inter gentes et : ; pots ; : , Ἰοροοῖ ΚΥΡΙΛΛΟΣ. Ρ ᾿ CYRILLUS. : : Καταγορεύσεις οὖν τῆς ἀνθρώπου φύσεως τὸ διά- Tu igitor nature homiaum differeatiam argues, φορον, xat τό ye wh Selv Eva κατὰ πάντων tov tig neque de omuibus unam esse predicandam sub- : οὐσίας λόγον χατηγορεῖσθαι; Πεποιήμεθα yap, ὡς stantia rationem dices? Non enim, ui videtur, ἔοικεν, οὐχ ἐν Low τρόπῳ " διενηνέγμεθα δὲ μᾶλλον Onmmes simili modo facti sumus : quin potius ad οὐσιωδῶς πρὸς ἕτερόν τι χαὶ ἕτερον" ὡς tov Selva aliam atque aliam rem natura discrepamus:.adeo — pty tuydv, εὐφυᾶ xal φιλάρετον ἀποχληρώσασθαι ut quidam ingeniom forte nactus sit liberale vir- φύτιν, tov beiva-bt ad thy αἰσχίω χαὶ βδελυρωτάτην. tutisque studiosum ; alius, spurcius et nequissi- Εἶτα ὅπη ποτὲ xatién τις av τῆς ἑκάστου διανοίας mum, At quonam demum pacio quis agnoscet τὸ ἐλεύθερον ; Κείσεται yap οὐχέτι td δρᾷν te’ ἡμῖν, animi cujusque libertatem? Nec enim iniegrum ἣ τὸ ἀγαθὸν, 4 τὸ φαῦλον - ἱέναι δὲ χρὴ, καὶ ody nobis amplius erit bene facere, vel male ; sed ferri ‘ ἑχόντας ἀχατασχέπτως, olmep av ὁ τῆς φυσιχῆῇῆς im- temere et inconsiderate necesse erit, vel invites, τηδειότητος ἡμᾶς ἀποχομίζοι νόμος. “Epyov 6 τὸ quocunque nos naturalis propensionis lex rapuerit, : μάχεσθαι φύσει, μᾶλλον δὲ χαὶ ἀμήχανον. Οὐχοῦν 139 Difficile autem est nature repugnare, imo : εἰ καί τις cir τυχὸν ὠμός te χαὶ ἀπηνῆς, φυσιχοῖς vero impossibile. Quamobrem licet quis crudclis <!-- leaf 353 --> εἰ atrox forsitan sit, natura legibus ad hoc coactus A el; τοῦτο νόμοις χατεδιάσθη, xal ἀπηλλάχθω μὲν 6 Ἢ est,et ab hac criminatione Scytha liber sit,et Σχύθης τῆς ext τούτῳ διαδολῆς, ἀπηλλάχθω δὲ καὶ : quivis item alius propenso ad immanitatem et πᾶς étwodv πρὸς τὸ ἀνήμερόν te xal πικρὸν ἀπο- ΕΝ Ε atrocitatem ingenio. At si periti legumlatores in- νένευχεν 6 νοῦς. Kal εἰ ταῖς τῶν φύσεων ἐπιτηδειό- ; geniorum propensionibus congruas leges accommo- τῆσιν ἑοικότας τίθενται τοὺς νόμους of ταῦτα σοφοὶ, 3 dant, nullus apud Gracos aut Romanos barbarus ag’ Ἕλλησι piv xat 'Ρωμαίοις βαρδαριζέτω μη- ‘4 habebitur, quantum ad mores nempe ac instituta δεὶς, τό ye ἦχον εἰς τρόπους xal ἐγχειρήματα λέγω:" f pertinet se) pauci admodum apud ipsos sapien'es, Estw & nap’ ἐχείνοις πράων xal σοφῶν, ἣ καὶ τῶν © ᾽ humaui, et justiti cultores reperientur. Neque διχαιοσύνης ἐπιμελητῶν, ἀπορία πολλή. ᾿Αμήχανον 4 enim eoadigi natura poiesi, ut non sit id quod yap χκαταδιασθῆναι thy φύσιν, els tb μὴ εἶναι τυχὸν ξ est: εἷβ autem, ul existimat, improbitale naturali τοῦθ᾽ ὅπερ ἐστέν εἰ δὲ δὴ καθάπερ οὖν οἴεται, gue ΄ Ἦ quidam laborant, evit hoc, opinor, ejus, a quo sunt σιχὴν φαυλότητα νοσοῦσί τίνες, εἴη av, dc οἶμαι, th ; ᾽ in lucem educti, condemnatio manifesia. Mala χρῆμα χατάῤῥησις ἐναργῆς tod παρενεγχόντος els ᾽ evim fecit, tametsi φλέυγὰ ipse bonus est. At ὕπαρξιν. Δεδημιούργηχε yap τὰ πονηρὰ, χαΐίτοι ᾿ quomodo qui justitix remunerator est, nos ralione χατὰ yiew ὑπάρχων ἀγαθός. Elva πῶς ὁ τὰ δίχαια 4 i creavil, creaturisque suis providit, ac non potius B βραδεύειν εἰδὼ: πεποίηται piv tv λόγῳ τὰ καθ᾽ ἑ ΠΗ manifesta injuria affecit, si nonnullis naturaliter ἡμᾶς, πρϑενόησε δὲ τῶν ἰδίων. χτισμάτων, μᾶλλον ᾿ ἰηφεν peccatum et immanitatem ab omni cultu ὃὲ πῶς ἐναργῶς οὐκ ἠδίχησεν, εἴπερ τισὶν ὅλως 4 et sapientia abhorrentem ? Quanquam Aristotelicus ἐγχατεδάλετο φυσιχῶς th πλημμελὲς xal ἀνήμερο, = ille Alexander in libro De providentia, de Dev ita ἀφιλομαθέ: te xat ἄσοφον; Kaltor φησὶν 6 Ἄριστο- 3 he seribit : Ipsum continenter ac perpeluo oplimosac πελιχὺὸς ᾿Αλέξανδρος, tv tip Περὶ Προγοίας Myy, he beatos actus patrare dicemus, in quibus et ipsi ejus περὶ Θεοῦ- Αὐτὸν μὲν pap συγεχῶς te xal ἀδια- 2 Π esseniia es; rerumaniem que hic sunt singularum ἱείπτως τὰς ἀρίστας te xa) paxaplove érepyslag | ἰ curam habere, in quantum bonus est ac beneficus. ἐγεργεῖν ἐρεῖ «ἰόγος. xad’ dc καὶ to εἶναι αὐτῷ % Juvare enim proprium est omnis boni. Quomodo ἐστι" γίγεσθαι 68 thr tor ἐνταῦθα bx abtod | ἰ - ἶ’ igitur eos juvit ille beneficus, qui natura ab ipso apéroar, xa@’ dcor ἀγαθόν τέ ἐστι καὶ ἀγαθο- ᾿ ; habuerunt quod ei non placet? velle enim bona προιόν. ἼἸδιον yap παγτὸς ἀγαθοῦ τὸ wyedeir. Πῶς Hf utique boni est. Sed fortassis dice, malum nalure οὖν ὠφέλησεν 6 ἀγαθουργὸς τοὺς φύσει nap’ αὐτοῦ , ! velut ex necessitate non inesse : imo vero leges λαχόντας td ph ἀρέσχον ait, ἀγαθοῦ yap δὴ τὸ ᾿ potius factas esse morum nature consentaneas. C θέλειν ta ἀγαθά. “AAA ἴσως, οὐχ evetvar piv th τ ὰ Et quid hoe ei profueri(, ut demonstret urbium φύσει th pavdov ms ἐξ ἀνάγχης tpet, ἐοιχότας δὲ ἓ presidibus ‘diis quibusdam, aut demonibus et an- μᾶλλον th τῶν HOGv φύσει γενέσῆαι tole νόμους. | ͵ gelis, genies esse distributas? Sed enim moribus ἙΕἶτα τί τοῦτο συντελέσειεν ἂν αὐτῷ mpd ἀπόδειξιν ; ὶ et institutis eorum, quibus demandatum est impe- τοῦ πολιούχοις trot χαὶ ἐθνάρχαις ϑεοῖς, ἢ δαίμοσι 2 | rium, congruere ait, opinor, subditorum propen- xai ἀγγέλοις ἐχνενεμῆσθαι τὰ ἔθνη; ᾿Αλλὰ yao, ? : siones : unamquanque enim deorum naturam, οἶμαι, τοῖς tiv λαχόντων χρατεῖν ἔθεσίΐ te χαὶ τρό- Ἀ inquit, sequuntur geutes illorum tutele commisse. ποις συμθῆναΐ φησι τῆς τῶν Ox’ αὐτοῖς διανοίας thy } Quare cum Scythx, et alii quidam crudeles et forty: x20° ἑχάστην yap, φησὶν, οὐσΐαν θεῶν Exs- TAR superbi ac petulantes et feris sint moribus; et alia ta: xat ta ἐπιτροπευόμενα παρὰ σφῶν ἔθνη. Οὐχοῦν 3 quedam spurcissima et ridicula apud plerasque ἐπειδήπερ Σχύθαι μὲν χαὶ ἕτεροί tives ὠμοὶ xat dyé- 5 " gentes in pretio 13.3 omuino necesse est tales ρωχοι χαὶ θηριώδεις εἰσὶ τοὺς τρόπους, ἕτερον ξ δ esse Ῥγδίδοιο5 earum ac presides. Et his 116 νἱτ-ὀ τι τῶν ἄγαν αἰσχρῶν, χαὶ χατεσχωμμένων mapk ᾿ tutis amans Deus subjecisset ad virtulem πδίυπ πολλοῖς τῶν ἐθνῶν ἐχτετίμηται - πᾶσά mug ἀνάγχη H hominem. Sed Scythe, inquit, non exceperunt τοιούτους εἶναι τοὺς ἐφεστηχότας αὐτοῖς χαὶ ἔπιτρο- 4 bacchantem Anacharsim. Qaum ob causam, ο bone? p nevovtas. Elza τούτοις ὁ φιλάρετος Θεὸς ὑπέζευξεν x ἑ Nonte quod natura sua ab humanitate erantalieni? ay tov tx’ ἀῤετῇ γενόμενον ἄνθρωπον ; ᾿Αλλὰ Σκύ- εἰ At quomedo Scytha bacchabatur? Scyitha enim θαι, φησὶν, οὐχκ ἐδέξαντο βαχχεύοντα tov ᾿Ανάχαρσιν. : getere ipse quoque Anacharsis erat: tania autem Ard nolav altiav, ὦ χράτι
About this text
Cyril of Alexandria, Against Julian (Greek). SERIES on this page: Prologue + Books I–X CLOSEOUT.
English follows PG 76 Greek (CPG 5233). SC/GCS/Routledge / modern English syncs were not used as wording. Contra Julianum SERIES CLOSEOUT Prologue + Books I–X.
Witnesses
- Copy-text PG 76 — Contra Julianum (Greek)
English is newly prepared for study from the stated edition. Open Greek on each section for the source text. This is not a complete critical edition.